Tudnotok kell, hogy még soha
nem írtam filmekről, s nem azért mert nem járok sokat moziba – egy időben azt
mondták betegesen sokat vagyok ott – egyszerűen csak nem értek hozzájuk.
Persze, eltudom dönteni, hogy ez most tetszett, vagy sem, netalántán mi hiányzott
az alkotásból, a színészeket szerettem e, jól alakították e a szerepüket... mégis,
nem igazán áll közel hozzám a véleményfejtés. Hiszen a párom megállapította:
nem vagyok Oscar kompatibilis, lefordítva: ami másoknak tetszik és egy kicsit
eltér a megszokott kis zónámtól, már utálom. Ilyen a Batman eddigi összes
része, vagy a Gyűrűk ura, de ide sorolhatom a Star Wars első hat részét is. (Jó,
nem mindegyiket utálom, csak nem szeretném őket többször látni.)
Szóval, aki ezek után még itt
van, akkor lássuk.
Kong: Koponya-sziget: A Csendes-óceán egy távoli,
feltérképezetlen szigetére különös expedíció érkezik. Vegyes csapat: kutatók,
természettudósok, üzletemberek és katonák is vannak köztük, de mindannyian a
sziget belsejét szeretnék jobban megismerni. Az erdő ősi, háborítatlan
Paradicsomnak látszik. Ám a látszat csal. A sűrűben egyre mélyebbre jutók nem
tudják, hogy átléptek egy határt, és már a legendás Kong területén járnak...
Győrben élek a barátommal, így
esedékes volt már, hogy megnézzük miért is ilyen jó, vagy éppen rossz a 4DX
mozi. Hát… megkaptam! A Kong: Koponya-sziget című filmet választottuk, mert
alapból szerettük volna megnézni, s mivel azt állították ez egy látványfilm,
üsse kavics, beültünk rá.
Az elején kicsit furcsa volt,
hogy rezeg a derekam, valamint, hogy emelkedünk és süllyedünk, de túltettem
magam rajta. Élveztem a filmet, és be kell vallanom, imádtam! Magát az élményt.
Ha lehetne, azt ajánlanám mindenkinek, hogy csakis a Konggal érdemes kipróbálni
a 4D-t. Volt benne minden, amit imádok: helyes és tehetséges színészek, akció,
kaland, gyönyörű látvány, óriási teremtmények, egy régi történet. Csak a
szerelem maradt ki, amit nem is hiányoltam! Én! Elképesztő, de nem volt rá
szükség. Maga a víz, levegő, szagok, villámok, az utazás, s a gyönyörű táj, na
meg a remek film nem követelte, hogy hiányoljam az érzelmek eme fajtáját.
Szóval igen! Alig várom, hogy
valami olyan filmet adjanak majd, amit megnézhetek 4DX-ben. Addig is, magáról a
Kong: Koponya-szigetről.

A cselekményszál tényleg nem
több mint amit eddig is tudtunk: tudósok és katonák berepülnek a szigetre, itt
pedig találkoznak Konggal, aki megtizedeli őket. (Ez a jelenet így magában, a
kedvencem volt. Csak tátogtam. Amikor először esett rám a vér, még meg is
néztem, hogy nem vörös e. Persze csak víz volt. Hülye vagyok, de ennyire bele tudtam
élni magam ebbe az egészbe.)
Kong a sziget királya, védi az
állatokat és mindenkit, egy nagy gyíkszerű lénytől. Az ő harcuk persze
elkerülhetetlen volt, s ott jöttem rá: ha ezt a 16 éves húgom nézné, kiakadna.
Szóval a 18-as karikát is elviselte volna a film. Mindenesetre látványos volt.
A mellékszereplők – John C.
Reilly, Samuel L. Jackson – érdekes karakterek voltak, rajtuk múlott a film
sikere, na meg a látványon, ugyanis a két főszereplőnk – Brie Larson, Tom
Hiddleston – nem adott hozzá túl sokat. Persze ezt nem a tehetségük kárára
írom, hiszen tudom, hogy nagyon is jó színészek, egyszerűen csak nem volt
lehetőségük megcsillogtatni a tudásukat, annyira nem rájuk koncentrált a
kamera. Ott voltak, de mindenkinek több szerep jutott kb. mint nekik.
Mindenesetre Tomnak volt egy olyan jelenete – Kong szüleinél -, ami után ökölbe
szorított kézzel ugráltam volna, hogy Úr Isten mennyire király pasi már!
Azt hiszem ennyi lettem volna.
Nem tudom, kinek mi a véleménye, vagy mennyire volt érthető, amit itt írtam, de
köszönöm, ha elolvastátok!
Puszillak titeket,
Vivi
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése