Sziasztok!
Nem tudom hogy csak én vagyok így vele, vagy mások is, de valahogy soha nem sikerült rendesen a kezemben tartanom a hétköznapi és hétvégi időbeosztásomat. Így 11-ik osztály elején elkezdtem vele komolyabban foglalkozni, hiszen alig van időm már érettségiig és valami folytonosságot kéne az életembe varázsolnom. Elsősorban tanulási szempontból, a többi tevékenység másodlagos szerepet kap ezek mellett. No de kezdjük is a tanulással:

• Agenda

    Van akinek határidőnapló, van akinek csak egy szimpla jegyzetfüzet. Nálam a szerbiában vásárolt pár száz forintos viszont annál jobb beosztású Agenda állta meg a helyét. A beosztása nekem tökéletesen megfelel, sok hely van benne és nincs felosztva hogy mit hova kell kell/kéne írnom. 

Napi szinten le tudom vezetni az aznapi iskolai haladásunkat, leckecímeket; naponta írok egy motiváló idézetet ami aznapi mantraként funkcionál és részemre szükséges a napi pozitivitás, van hogy még egy egy képet is beleragasztok. Próbálok minél színesebb tollakkal illetve filctollakkal dolgozni, tudom kliséként hat, de tényleg igaz hogy a színek felkeltik az érdeklődést és a memóriát is élénkítik.

• Planner pro

    IOS-re és androidra is letölthető különböző határidőnapló szerű alkalmazások. Ez talán egy fokkal jobb is mint az agenda, hiszen szinte mindig a zsebedben van és ba tudod állítani hogy miről/mikor/milyen értesítést küldjön, gondolok itt dolgozatok, számonkérések időpontjára, esetleges állásinterjú, vagy egy fontosabb találka. Emellett bele tudod vezetni a leckéidet is szintén és ha épp azt töltöd le ami az én telefonomon is van, színekkel is tudsz dolgozni. 

• Órarend

   Nem tudom hogy minden gimnáziumban így van-e, de nálunk hatalmas kavalkád van szünetekben amikor a termek között kell rohangálni hogy megtaláld éppen hol leszel de lusta vagy előbányászni az órarendet. Erre is van applikáció (mondjuk mire nincs). Szintén be tudod  vezetni az óráidat különböző színekkel, mellérendelni a termet, valamint az esetleges számonkérés időpontját. 

Na de most térjünk át az egyéb lét- vagy kevésbé létfontosságú dolgokra. Elsőként itt is van az edzés, ami részemről elengedhetetlen, mivel nem vagyok az eltunyulás híve. Emellett mivel az étkezésemre is próbálok figyelni, ezért recepteket is muszáj valahonnan előszülnöm.

• Pinterest

   Életem megmentője ez az applikáció. Mindent meg lehet rajta találni és nem kell lementegetnem a képeket, hanem egyszerűen csak rátűzöm az egyik táblámra és rendszerezve vannak. Jelenleg külön táblákba rendezve megtalálható:

1. Egészség
2. Diéta tervek a fogyás érdekében
3. Journal
4. Iskola és iskolai felkészülés
5. Idézetek
6. Lakberendezés/stílus/tisztaság

Még egy pozitívum a véleményem szerint hogy a kezdőlap folyamatosan aszerint változik, hogy épp milyen témában kerestem az elmúlt időszakban. Most az ősz közeledtével példának okán tele van a feedem őszi hajápolással valamint bőrápolással kapcsolatos cikkekkel. (az applikáció angol nyelvtudást igényel) Ha pedig valakit érdekelne a kis táblafalam kattintson ide! 

• 5 minute workout

  Minden egyes testrészre megtalálható applikáció androidon valamint IOS-en is. Én leginkább a popsi valamint a has feszesítő gyakorlatokat használom, de ki fia borja válogatja. Az alkalmazás megtanította nekem hogy 5 perc alatt is meg lehet izzadni annyira mintha végig mozognék egy tesiórát. Hihetetlenül jó, nehézségi szintek szerint is lehet változtatni valamint időtartam. Rendben hogy öt perc van kiírva, de ha bírod szusszal akkor felnyomhatod 15-re is. (Minden tiszteletem a tiéd! :D )

LélekLazító

Sziasztok!

Nagyon nem volt ihletem az íráshoz az utóbbi időben, amit nagyon sajnálok, de higgyétek el nekem voltak okaim arra amiért ezt tettem.

Először is pocsék kedvem volt az utóbbi időben.

Dolgoztam és az ihletem is elhagyott, az összecsapott munkánál pedig nincs rosszabb dolog a világon.

Úgyhogy most szeretnék veletek megosztani egy történetet.

A közösségi oldalak világában, minden más.

Kép alapján döntjük el (általában), hogy az adott ember szimpatikus-e vagy nem a számunkra.

Aztán ráírunk, vagy szerencsésebb esetben ők írnak ránk már rögtön egy jelölés után.

Az emberek másságának köszönhetően, mindenki másképp reagál egy jelölésre.

Vannak az agresszívabbak, akik gond nélkül (és minden ismeretség nélkül) képesek azzal kezdeni az "ismerkedést" hogy : 

"Ki a fa*om vagy te?Ismerlek?!Vagy honnan a gec*ből ismersz engem?!"

Tudom letargikusan hangzik, de személyes tapasztalatból írhatok ezt az ember típust.

Ilyenkor inkább nem reagálok semmit (de azért fejben megvannak a magam gondolatai mint például "talán együtt akartuk meg termékenyíteni anyád petesejtjét , de te már akkor ilyen agresszív voltál szóval átadtam a helyemet." Néha sajnálom hogy nem írom le a gondolataimat.)

Aztán van az a típus amitől szintén a falnak megyek.

Tudjátok..

Olyan nem létező szavakat használnak mint a "mijja" , "teccel", és egy borzalmasan megfogalmazott mondatban egy szó ha van helyesen leírva.

Egyébként ez egy betegség, szóval ha ezt meg ítélem akkor én egy beteg személynek számítok.

Csak mondom.

De ez akkor is idegesítő.

Vagy nem?

Döntsétek el ti!

De mindennemű rossz  tapasztalatomat félre téve , tényleg vannak kivételek.

Minden embernek van fejenként egy barátja a statisztikák szerint aki igenis beleszeret egy interneten megismert emberbe.

Ilyenkor mindig csak nevettem rajtuk, és azt mondtam hogy ez lehetetlen.

Lehetetlen annyira megkedvelni valakit, hogy az életed részévé váljon egy idő után.

Lehetetlen.

Pár napja azonban kaptam egy nem túl szokványos üzenetet.

Azt írta hogy átolvasta az adatlapomat mert túlságosan megszokottnak gondolta a "kép alapján döntök" elvet és úgy érzi szimpatikus vagyok a számára.

Fura,hogy az életem részévé vált és valamiért meg nyíltam neki pont úgy ahogy ő nekem.

Hihetetlennek tartom ezt,de épp olyan érzés mintha ezer éve ismerném,pedig csak pár napja.

Azt azét tudni kell hogy valószínűleg ez is csak pár hétig fog tartani míg végül egymás messenger üzenetei alá süllyedünk, de már maga az hogy két ember között érzések alakulnak ki csupán attól hogy chatelnek, számomra már ez nagy dolog.

Megismerni a másikat, megbízni a másikban úgy, hogy közben soha még csak nem is láttad.

Furcsa nem?

Az emberi kapcsolatokhoz nem kéne kontaktus?

Megkérdeztem erről néhány embert egy csoportban akik a következőket mondták.

"Lehetetlen, hogy bármi is kialakulhat két ember között.Ez csak internet!"

"Igenis lehetséges! Én és a párom már öt éve vagyunk együtt és 3000km volt közöttünk.

Skype,és Facebook mellett,minden nemű félre lépés nélkül kibírtunk két évig.

Ha megvan a vonzalom akkor meg van két ember között nem kell hozzá testi kontaktus sem - de jó ha van.Ha nincs más lehetőség még mindíg ott van a Skype!"

Sok fajta véleményt kaptam de ezt a két esetet emelném ki csak.

Az ok egyszerű.

Vagy túl undorító megfogalmazású volt a kedves válaszoló vagy vissza küldött anyámba a kérdésemért esetleg borzalmasan helytelen volt a mondat nekem pedig nem áll módomban át fogalmazni senki mondandóját.

Végtére a lényeg teljességgel levonható,szerintem.

Szerintem érdemes ismerkedni ,mert lehet hogy esteleg sikerülhet a dolog de ehhez csoda kell ez pedig nem jár mindenkinek, mindazonáltal szerintem jó dolog az ismerkedés.

Meg ismerni valakit,az életét vagy azt hogy mitől lett olyan amilyen.

És kitudja?

Talán a jövőbelitek lessz egyszer.

A véleményeiteket ezzel kapcsolatban meg írhatjátok a komment szekcióba,szívesen fogadom.

Ha szeretnétek , írjátok meg hogy miről szeretnétek olvasni  következőleg ezen az e-mail címen elérhettek👇🏻(littlewhieslies@gmail.com) .

                                                     Lilith Ann.

Kikapcsolódás Könyvek

Tomor Anita – Álmodtam már rólad

Fülszöveg: Liv ​hallani sem akar új pasiról, a régi pasijáról még úgy sem. Megcsalták, otthagyták. Éppen elég volt átélni mindezt egyszer. A diplomájához már csak egy kambodzsai régész gyakorlat hiányzik, de mielőtt elutazna, találkozik Daviddel. Ez a pasi túl sármos, túl pimasz és túl rámenős. Nem lehet megszabadulni tőle. Ráadásul egy túltequilázott éjszaka után, Liv reggel egy hajón „ébred" David mellett az ágyban. Úgy érzi, nagyon gyorsan el kell tűnnie. El a férfitól, a lehető legmesszebb, mielőtt egy újabb „belehabarodok, szerelmes leszek, majd kidobnak" katasztrófa bekövetkezne. De hogy tudsz eltűnni egy hajóról, és hogy tudod megértetni a pasival, akivel az éjjel lefeküdtél, hogy csupán egy egyéjszakás kaland volt, ha ő nem akarja megérteni? Van ennél rosszabb? Naná hogy van! Ha kiderül róla, hogy a legjobb barátnőd bátyja, Angkor-wat kutató régész, akivel a következő három hónap minden átkozott napján találkozni fogsz, és még a tetejében: rendkívül vonzó és állati jó az ágyban.

Izgalmas, fordulatokkal teli kalandok várnak az olvasóra Kambodzsa rejtelmes őserdejében. Liv nem is sejti, milyen rémálomba keveredett azzal, hogy megismerte Davidet. Mágnesként vonzzák egymást, de egyikük sem könnyű eset. Vajon, amikor Liv felébred megváltozik a véleménye? Ad esélyt egy újabb szerelemnek?

Tomor Anita könyve nem egyszerű romantikus regény. Sokkal több annál. Csajok, ez kihagyhatatlan olvasmány!

Véleményem: Felteszem a kérdést, ami a könyv elejétől foglalkoztatott: miért? Kérdem én, miért nincs ez a könyv a misztikus kategóriában feltüntetve? Mennyivel jobb lenne, ha az olvasó tudná, hogy mibe is vágja a fejszéjét, ugyanis én csak egy könnyed kikapcsolódást kerestem, erre elém tettek egy ókori misztikus történetet, birodalmakról és királyokról. De! Ennek ellenére izgalmas és érdekes volt a könyv, csak felbosszantott, hogy a sima szerelmi történet helyett királyi családokat kaptam.

David és Liv – amíg sima emberekként viselkedtek – elképesztően jó párost nyújtottak, szórakoztatóak voltak és viccesek. Feszült közöttük az erotika – kár, hogy a szex jelenetek legtöbbször el lettek hessegetve.  Mindenesetre őket nagyon megkedveltem, a mellékszereplőkkel ellentétben. Ők sokan, kevésbé kidolgozottak voltak. Nem igazán tudtam hova tenni őket, mert csak léteztek és ennyi, funkciójuk nem igazán volt.

Térjünk vissza egy picit a könyv misztikus oldalához. A rejtély szál, miszerint ki Liv és Dávid, na meg a kishúga, remek ötlet volt, a háttértörténet is izgalmas, jól felépített. Egyszerűen csak a kisebb hibák és hasonlóságok tűntek fel, miközben a szereplők túráztak az elveszett királyságokba tartva: Élő sakk – Harry Potter (bár ez kicsit eltért, de ettől még ez ugrott be), beleesnek egy tavi barlangba, ahol szörnyek vannak – Barlang című film (persze ez is különbözött, csak itt villant fel).

Ami gazán bökte a csőrömet, miután megemésztettem, hogy nem azt kaptam, amire vágytam, Liv terhes lett – ezt a szálat imádtam -, csakhogy ez kb tényként lett kezelve, senkit nem izgatott igazán, hogy ő most az, s vigyáznia kellene, nem, még őt magát sem, kb két sor erejéig volt ezen fennakadva és kész. Kérdezem, ha te terhes lennél a szerelmedtől, akivel épp szakítottatok és megtudnád, hogy nem egészen az(vagy), akinek gondoltad, akkor te mit tennél? Nem vennél róla tudomást? Szerintem nem, beszélnék a párommal, elgondolkoznék magamban, hogy gyereket várok, örülök e neki és ez mivel jár… Olyan jó dolgokat lehetett volna kihozni ebből a szálból David és Liv között, mégis el lett hanyagolva.

Összefoglalva, jó ötletekkel, jó karakterekkel rendelkezik a könyv, érdemes volt elolvasni, egyszerűen csak a kategóriát kellene megváltoztatni. Mindenesetre ajánlom mindenkinek, aki egy délután alatt elolvasható regényt szeretne a magáénak tudni, s nem zárkózik el a természetfeletti történetektől.

A könyv borítója nem illik a sztorihoz, legalábbis, az igazihoz, de ennek ellenére tetszik, ahogy a fülszöveg is, az írónő stílusáról nem is beszélve. Remélem, hamar megszerzi a könyvtár az új regényét és olvashatom. J