Tavi Kata: Táncvarázs

By | 6:15:00 Leave a Comment
Tavi Kata
Táncvarázs
(Sulijegyzetek 3.)


Fülszöveg:
Lilla és Krisztián egy párként kezdi a tizenegyedik évfolyamot a Duna-parti Gimnáziumban. A két szerelmes mindent megtesz, hogy semmi se rontsa el a boldogságukat, de mintha a szülők összeesküdtek volna ellenük, és amikor nem ők gördítenek akadályokat az útjukba, a baráti társaságban akad valami baj.
Vajon képes lesz Krisztián elviselni Lilla és Márk szoros barátságát?
Sikerül Lillának megfejtenie Ákos szokatlan viselkedését?
Lilla az idei évben még komolyabban veszi a táncórákat, mert nagy a tét az év végi vizsgán. Most végképp kiderül, tényleg neki teremtették-e a színpadot. Krisztián pedig kosarasként olyan lehetőséget kap, amire nem is számított.
Hogyan alakul Jázmin és Kristóf felettébb zűrös kapcsolata?
Kibe szerelmes Gréta? És miért érzi Flóra egyedül magát?
Lilla és Krisztián rájön, hogy csak egy csapatként szállhatnak szembe a nehézségekkel. De elég erős ehhez a szerelmük?


A Szent Johanna Gimi óta valahogy egyre több lány akar a középiskolás évekről olvasni, ami jó, de sajnos mindenkinek fel kell fognia, hogy még egy SZJG nem lesz, azt az élményt csak az igazi adhatja meg. Aki csak hasonlót keres – én is – csalódni fog.

Tavi Kata tehetséges írónő, mégsem tudom élvezni a könyveit. Valószínűleg velem van baj, hiszen rengetegen dicsérik, mégis unalmasnak tartom a műveit. Amikor elkezdtem olvasni a Nyitótáncot - a sorozat első részét – nagyon sokszor megálltam olvasás közben, s feltettem magamnak azt a kérdést: miért is érdekel ez engem? Nem tudtam a választ, mégis folytattam a sorozatot, mert nem hagyok félbe semmit, még ha rossz is. Sajnos ez a kérdés elkísért a 3. részig, majd itt kaptam egy kis csavart: Lilla és Krisztián kapcsolata nem volt egy szerelmes ömlengés, megmutatta az írónő, hogy harcolni kell egy kapcsolatért, mindegy hány évesek is vagyunk. A fiú féltékenysége irritáló volt, valamint Lilla hiperaktivitása is, de legalább valami újdonságot kaptam a gimis regények terén.

Maga a sorozat felejthető számomra, semmilyen karakter nem állt közel a szívemhez, teljesen elfelejtettem ki kicsoda, annyira semleges az összes ember. Mellesleg itt már végérvényesen kijelenthetem: tudom mi lesz a 4. részben a kapcsolatok terén, s kétlem, hogy meglepetések érhetnének…

Egy érzelmet éreztem az egész könyv alatt, - ami meglepett, mert tényleg csak azért olvastam, mert nem akartam abbahagyni – bosszúságot a szülők iránt. Itt mindegyik elfuserált volt, s rosszul reagált. Komolyan, tudom, hogy léteznek olyan szülők, akik elváltak, vagy mentálisan sérültek, netalántán szigorúak. De itt mindenki idegesítő volt már.  Lilla szülei úgy kezelték a lányukat, mint egy tíz évest, a szex terén pedig végképp. Krisztián apukája egy dög volt, hogy megfenyegette őt, hogy válasszon Lilla és egyetem, vagy a kosarazás között. Ákos anyukáját sajnáltam, amiért eltiltották tőle a fiait, mert beteg volt. Jázmin édesapja nem tudta elfogadni Kristófot, mert azt érzi, hogy más férfit szeret a lánya, ő helyette, miközben már rég elhagyta őt… Nekem ez kicsit túlzásnak tűnt…

Sajnálom, hogy nekem semmi pozitív véleményem nincs a sorozatról, de bármilyen ellenérvet szívesen meghallgatok! Kitudja, talán rá tudtok mutatni, mit nem vettem észre…

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése