Sherry Gammon
Hihetetlen
(Port Fare 2.)
Fülszöveg:
Már három éve, hogy a Dreser
fivérek megpróbálták uralmuk alá hajtani Port Fare-t. Az ügy még mindig
érzékenyen érinti a város lakóit. A híresztelések szerint a kegyetlen
testvérpár apja, Harry Dreser is meghalt egy rosszul elsült kábítószerüzlet
során. De persze a pletykák nem mindig igazak. A Dreser fivérek féltestvére,
Delilah Lopez Dreser a városba érkezik, hogy bevégezze, amit a bátyjai
elkezdtek. A lány gondosan eltervezi a bosszú lépéseit, és megpróbál közel
férkőzni ahhoz a két nyomozóhoz, Seth Prescotthoz és Booker Gattóhoz, akik állítólag
a fivéreivel végeztek. A legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, ha Lilah behálózza
Cole Coltert, a két rendőr barátját, aki orvosként dolgozik a helyi kórházban.
De ahogy telik az idő, Lilah
nemcsak arra döbben rá, hogy apja hazudott neki, de kötődni kezd ehhez a
társasághoz, és végzetesen beleszeret Cole-ba. Ám a helyzet kezd egyre
tarthatatlanabbá válni. Lilah választás elé kerül. Ha véghezviszi a családi
bosszút, olyan emberek életére kell törnie, akik – talán életében először –
szeretettel veszik körül. Ha viszont szembeszáll apjával, nem csak saját életét
sodorja veszélybe, hanem mindazokét is, akiket éppen meg akar menteni.
Az első kötethez képest
laposnak és hihetetlennek – ahogy a cím is sugallja az olvasó számára – tűnik ez
a könyv. A téma kicsit sem fontos, ugyanis nem igazán megy az együttérzés egy
olyan főszereplőnővel, akinek drogbáró az édesapja. Megértem, Cole mellé egy
belevaló nő kellett, ezt pedig Lilah megtestesíti, valahogy akkor sem lopta
magát a szívembe, ha kihagyják a sorozatból ezt az egész könyvet, csak a
fülszöveget kapom meg, akkor is tudom, mi történik benne. Így egy kis
meglepetést okozott csak, mikor Booker beállított Lilah kislányával. A jelenet
nagyon aranyos volt, és újra beleszerettem Booker-be, még ha ebben a könyvben
kicsit ellenséges is volt a főszereplőnőnkhöz.
Maga a fő gonoszról nem igazán
akartam írni, mikor elkezdtem e sorokat, de nem tudom kihagyni. Dreser apuka az
első könyvben sem volt kézzel fogható, ez itt sem változott, mégis, míg először
a fiait avathattuk igazi gonoszoknak, addig itt nem igazán ijedtem meg egy
haldokló öregembertől. Nem hiába olvashattuk csak pár oldalon keresztül a „harcot”.
Kicsit becsapottnak érzem magam, hogy álcákról, híres taktikákról és mindenféle
zsenialitásról olvastam, mikor egy óra alatt elintézte Lilah az édesapját.
Maggie és Seth kapcsolata
virágzott, mégsem kaptam róluk olyan sok infót, mint szerettem volna, de
megértettem, hogy ez a kötet újrafekteti az alapokat a baráti társaságban,
ezért alig várom, hogy olvashassam a befejező részt Booker szerelmi életéről.
Remélem megéri, mert nem hiába ő lett az utolsó főszereplő! Mindenki érte van
oda, én is…
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése