.png)
Debora Geary
Modern boszorkány
(Modern boszorkány
1.)
Fülszöveg:
Mi jut eszébe mindenkinek a
boszorkányokról? Seprűnyél, nagy üst és varázsfőzetek. Ám a modern boszorkányok
nem ilyenek. Otthonosan mozognak a modern technológia világában, és
előszeretettel használják azt.
Jamie és Nell testvérek,
mindketten boszorkányok. Egy programot készítenek, amelynek segítségével
boszorkánytársadalmat építhetnek ki a világhálón. A program egy varázslat
hatására érzékeli az átlagemberekre nem jellemző energiákat, és a weboldalra
irányítja a talált boszorkányt. Egy nap Lauren, a 28 esztendős ingatlanügynök
böngészés közben a chatszobában találja magát, ahol három nő megpróbálja
meggyőzni, hogy ő boszorkány. A nő teljesen átlagos életet él Chicagóban, így
elég cinikusan áll a beszélgetéshez, nem hisz a többieknek. A programban van a
hiba, vagy ő egy edzetlen boszorkány, ami veszélyes lehet önmagára és a
környezetére nézve is? A többi boszorkány dolga, hogy kiderítse az igazságot.
Amikor a kezembe vettem a
könyvet már nem rémlett miről is szól igazából – régen olvastam a fülszöveget,
csak a címe sejtetett valami tudást, én pedig beértem ennyivel. Aha, most pedig
becsapottnak érzem magam. Kb tíz perccel ezelőtt fejeztem be a részt, s el sem
tudom képzelni milyen ostoba voltam. El kellett volna újra olvasnom az
ismertetőt.
Az első megrökönyödésemre
akkor került sor mikor kiderült, hogy nagyon nem tinédzserek a főszereplők,
majd amint ezen túlléptem meg kellett barátkoznom, hogy annyi név, ember
szerepel a könyv elején, hogy azt sem tudom ki mi merre… Utána már nagyjából
felvettem a fonalat.
Lauren tipikusan átlagos
szereplő volt, olyan nő, aki igazából bárki lehetett, nem rökönyödött meg, hogy
egy vadidegen pasi tányérokat lebegtet, s azt állítja ő is boszorkány, nem volt
különösebb jellemvonása, annyira nem is kedveltem meg. Nat – a barátnője -,
sokkal érdekesebb volt, pozitívan állt az egész varázsláshoz, bár ő nem volt
boszorkány, támogatta barátnőjét, borzalmas szülei miatt szeretett volna egy
igazi szerető családot, amit Laurelnek köszönhetően meg is kapott, ugyanis így megismerkedett
Jamie-vel, s az ő boszorka családjával. Ezt a szálat imádtam.
Nat és Jamie szerelme aranyos
volt, csak nem értettem miként lehetséges, hogy másfél hónap után már
eljegyezték egymást és gyereket várnak. Én szeretem a romantikus, idilli
családi képet, de ez a könyv még nekem is sokat nyújtott, de ettől függetlenül
megmelengette a szívemet a zárójelenet, mikor minden csoda kiderült.
Az elején nagyon sokszor
elszidtam ezt a könyvet, mert nem tetszett, mégis Aervyn – Jamie unokaöccse –
megjelenésével egyre jobban lekötött. Imádtam a négy éves tehetséges boszorkány
kisfiút. Annyira édes volt és szerethető, hogy miatta nem hagytam abba az
olvasást, mint kiderült, jól tettem. Mert megtetszett. Az egész könyv édes
volt, remélem a második rész kicsit izgalmasabb lesz, de már várom, hogy
olvashassam, mindennel szemben.
Egy valamit bántam igazán,
hogy Laurel gyerekimádata sajnos nem igazán került kifejtésre. Pedig szívesen olvastam
volna róla, érdekeltek a belsőbb érzelmei, amiket nem sikerült az írónőnek
megírni. Talán a második részben sikerülni fog, hiszen Aervynnel olyan jól
kijönnek és imádják egymást!
Szurkolok a következő résznek!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése