Tini Ninja Teknőcök 2-Elő az árnyékból

Tini nindzsa teknőcök 2 - Elő az árnyékból

(Nosztalgikus pizzaevés teknős módra)

   A korábbi (2015-ös) esztendőhöz hasonlóan, a mostani év mozis felhozatalához is kitaláltak egy rövid, de abszolút lényegre törő általánosított megnevezést,-szlogent. Pontosabban, míg pár hónapja a "Kémfilmek évét", úgy most a "Folytatások és a remake-ek évét" ünnepeljük a filmes világban. És ezen eltitulálás cseppet sem véletlen. Csak, hogy párat említsünk, remake-nek ott lesz a legújabb Ben-Hur, és a feminista jellegű Szellemirtók, folytatásként pedig jön még a Jason Bourne és a Star Trek-Sötétségben, de ezeken kívül még megannyi produkció beletartozik e két csoportba. A legújabb, kedvenc teknőceinkkel prezentált film is ide tartozik, mely a két évvel ezelőtti, Michael Bay nevével fémjelzett üdvöske testvérkéje. Legalábbis ha a "külsőt" nézzük. Egy rendezőcserének köszönhetően, most Dave Green (Earth to Echo) került a direktori székbe, és mint interjúk alapján kiderült, szellemiségben ezt (is) egy abszolút családbarát filmmé kreálta, ennek minden előnyével és hátrányával.

    A történet szerint habár az olasz ,művészekről elnevezett hősök korábban megtisztították New York Cityt Zúzótól, a veszélyes bűnözőtől, mégis minden jel arra utal, hogy külső segítséggel ismét szabadon tengeti napjait. A szöktetés mögött egy őrült tudós áll, aki ráadásul egy szérumnak köszönhetően, két elvetemült gonosztevőt változtatott félelmetes behemóttá -Bebopról és Rocksteadyről van szó-, de itt még nem áll meg az antihős felvonultatás. Az összes feslett erkölcsűt egyetlen személy mozgatja, ez pedig nem más, mint Kraang, aki egy agy kinézetét felöltve, másokat befolyásolva próbálja uralma alá venni a Földet. De nem csak a rosszak csatasora erősödik, ugyanis a páncélos hátúak és barátnőjük,-April mellé egy hokimaszkos igazságosztó is bevergődik, és bizony az általuk létrejött egység, a lehetetlennel is képes megbirkózni csak azért, hogy újra rendet tegyenek városukban.

   A 2014-es alkotás talán azért is debütált annyira eredményesen , mert habár kissé gyermekies hangulatúvá sikeredett, mégis a felnőtt nézőkben egyfajta nosztalgikus érzést váltott ki. Ennek oka talán, hogy a készítők alázatosan nyúltak az alapanyaghoz, és megannyi közkedvelt karaktert csempésztek bele a filmbe, mely valljuk be egy keményvonalas fan számára csakis pluszpont lehet. Ez alól a folytatás sem kivétel, elvégre közismert szereplők tömege tárulkozik elénk a nagy vásznon, van kik közül választani szimpatizálást illetően.

    Igaz, ami igaz, nem a bonyolult sztorija miatt kedveltük meg a két évvel ezelőtti teknősös kalandot, és ezt sem azért fogjuk. Igazából furcsa, mert ezt az alkotást minden butácska hibája ellenére nem lehet nem szeretni. Tipikus inváziós,- látványorgiával járó akciófilmről van szó, mely természetesen a szokásos győzelemmel végződik (nehogy már a gyermekek példaképei egyszer is elbukjanak!), mindez pedig a legklisésebb szereplőkkel van ítélőszékünk elé tálalva. A legtöbb színész által eljátszott karakterben első ránézésre a motiváció nélküli, érdektelen,  "csak a magas gázsiért vállaltuk el a szerepet" féle jellemet látjuk, Megan Foxszal az élen, aki megint csak "Megan Foxoskodik"  a guilty pleasure jellegű April bőrébe bújva. Tőle talán nagyobb izgalommal csigázza fel a nézőt Stephen Amell (A  zöld íjász) és Will Anett (A lego kaland) karaktere, de senki sem lophatja el a showt a csatornapatkány Szecska Mester, de legfőképp a zöld nindzsák elől. Mint említettem, külsőleg nagyon hasonlít elődjére, sőt Michael Bay kézlenyomata erősen látszik a végeredményen, mégis stílusban és szellemiségben kicsit sötétebb tónusú lett az előző résznél. A készítők némi mondanivalóval próbáltak úrrá lenni a ultra laza hangulaton, ám ez nem nem igazán jött össze (szerencsére?), ugyanis minden második akcióközbeli robbanásra jön egy bomba jó beszólás is-márpedig  "Ka-Bumm"-ból elég sok van ebben a filmben, ezáltal mondhatom, hogy a jó hangulat megteremtése csakis ezen páncélos hátú hősökhöz köthető.

   Akinek az előző rész bejött, az most sem fog csalódni, ugyanis az hét szentség, hogy egy végtelenül megújuló cselekménnyel van dolgunk, melynek folyamában változatos helyeken járhatunk és különböző karakterek mögé bújva leshetjük el a keleti harcművészetet (röviden: nem unalmas). A látvány kápráztat, megjegyzem az elmúlt idők legjobban kivitelezett 3D-jében is részünk lehet, a négy mutáns meglepően szórakoztató, és összességiben egy teljesen tisztességes nyári popcorn moziról van szó. A z alkotás minden sablonosságát képesek vagyunk megbocsájtani, azt mondjuk hozzáteszem, hogy aki eddig nem csípte ezt a komolytalan brandet, az most sem fog kifejezetten felhőtlenül szórakozni. Mindenesetre én a film vetítése alkalmából, a büfékben a nachost lecserélném egy ideig négysajtos pizzákra...

IMDB:  6,3

Rotten Tomatoes:   38%

Előzetes:

 Nektek, hogy tetszett a film?

Melyik résszel voltatok elégedettebbek?

Írjátok le kommentben és kövessétek a Starlit webmagazint Facebookon és Twitteren is!

Related Items Film Külföldi