Jégkorszak 5-A nagy bumm

By | 10:09:00 Leave a Comment
Jégkorszak 5-A nagy bumm
(Jegek ura, mi történt ezzel a franchise-zal?!)


   14 éve még a Foxnál sem gondolták volna, hogy a rideg-hideg környezetben játszódó animációs filmjük nem, hogy rendkívül népszerűvé, de az egyik legtöbbet kaszáló franchise-zá válik. Az egész három emlőssel Siddel, Mannyvel és Diegoval kezdődött, majd az évek során jó pár karakterrel kiegészült a csipet-csapat. Köztük voltak jópofának és idegesítőnek bizonyulók szórakoztatás terén, bár egyre inkább úgy tűnt, utóbbiakban sokkal jobban bővelkedik már a sorozat. Ezek voltak az első jelei annak, hogy a közkedvelt animációs széria elindult lefelé a lejtőn. Már a harmadik résznél is látszott, hogy a készítők kezdenek kifogyni az ötletekből, és már csak hobbiból csinálják szinte az egészet. Ennek köszönhetően pedig az ötödik rész sem lett jobb egy butácska, agyfagyasztó jellegű alkotásnál, melyből bizony nem lesz kasszarobbantó nagy bumm.


   A történet szerint a mi szeretett,- bitangul béna matkányunk igencsak nagy galibába sodorja a Jégkorszakban élőket, ugyanis szerencsétlen mivoltának köszönhetően egy óriási aszteroidát vezérelt a Föld felé (senki ne kérdezze, hogy hogyan, erre nincsenek szavak). Ennek következtében a földi emlősök eszeveszett pánikban törnek ki, és főhőseinket is megajándékozza a sors még bónusz problémákkal. Mannynek, a mamutnak az egy szem csöpp lánya férjhez készül menni a kissé szedett-vetett, ám mégis jószívű Julienhez, amit természetesen a papa nem igazán fogad túl boldogan. Sid, a lajhár éppen azért van a padlón, mert nem talál szeretett hitvest, vagy ha mégis, utólag mindegyik nőstény dobja szegényt. Ezenkívül ott van Diego, a kardfogú tigris, aki párjával kiközösítve tengeti napjait, ugyanis az állatok csemetéi kissé félnek e ragadozók természetétől. Magyarán lényegében mindenkire a kétszeres világvége vár, már ha bekövetkezik. Feltűnik ugyanis Buck, a menyét a földalatti dínóvilágból, aki a fentiek segítségére siet, és megpróbálja  jó útra terelni ezt az eszeveszett birodalmat.



   Kezdeti mondandómból bármennyire is úgy, tűnik, hogy ez egy szégyenteljes, egytől egyig elrontott alkotás, azért vannak itt dolgok, melyek nagyban javítanak a nézői élményen. Természetesen képtelenség erről a filmről szuperlatívuszokban beszélni,-és jó nagy hazugságokat is állítanánk ezáltal, de az kétség kívüli, hogy a készítők habár a sztorit nem is, a poénokat jól kezelték. És mivel a humor forrásokat jól megragadták az alkotók, így úgy tűnhet minden egyéb tényező príma. Egy szó mint száz, ez az ügyefogyott, mamlasz rágcsáló (matkány) még mindig fergeteges, ahogy az általa képbe jövő makk is, melyet barátunk már öt epizód óta próbál megszerezni (nem ecsetelném nagyon, hogy sikerült-e neki ez idő alatt egyszer is). Ráadásul ott van Sid is, aki habár egy elég furcsa szerzet, a szíve mégis a helyén van. De ha jobban belegondolok ez minden szereplőről elmondható. Változatos jellemű, izgalmas karakterek tárháza terül elénk a vásznon, akik minden másodpercben lekötik a figyelmünket. Kár, hogy végtében viszont az állítható meg róluk, ami a franchise utóbbi részeiről. Eltúlzottak, és erőltetettek.


  Az a baj, hogy ez már nem Jégkorszak. Sokkal inkább egy olyan film, mely próbál megfelelni mindenféle elvárásnak. Egy-két popkulturális utalással még nem is lenne semmi gondunk (sőt, még többet kívánnánk, ugyanis amit felhoz az alkotás, az lehengerlő!), de ha az egész cselekmény ebből áll, akkor igazából az a fajta expozíció, melyet a készítők 14 éve vászonra álmodtak, úgy, ahogy van a semmibe vész. Hogyan a ménkűbe jönnek képbe földönkívüli űrhajók, internetes profilok, maja jövendölések, népszerű sportágak, operaéneklések egy olyan szolidan és szelíden megteremtett világban melyet eddig megismertünk? -Hiteltelen egy kavalkáddal van dolgunk, melyet csak egy beszívott ember elméjéhez hasonlítanék. A készítők nagyon elrugaszkodtak a valóságtól és a saját elveiktől, így akármennyire is igyekeztek, mégis más irányba terelték a filmjüket, sőt az egész szériájukat. 


  És itt még sajna nem áll meg a gyászmenet. Bármennyire is jó poénokat vonultat fel az alkotás, mindez semmit nem ér, ha minden percben egy ultimét ciki,- zavarbeejtő beszólással, momentummal bombázza a nézőket a film.
    Összességiben, mivel a gyerkőcök számára ezen hibák semmit sem jelentenek, ők felhőtlenül élvezni fogják ezt a másfél órát, de jobb ha "felnőttlenül" ülnek be a moziterembe, ugyanis a játékidő végére az idősebb korosztály már nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen.

Végezetül: Ha már popkulturális utalásokról volt szó, akkor a készítők igazán felhasználhattak volna egy "Közeleg a Tél" beszólást. Szerintem nagyon jól beleillett volna a filmbe, pláne ha a környezetről beszélünk...

Figyeld:
- A kezdő képsorokat a Naprendszer kialakulásáról. Aki azon az ötletes öt percen nem mosolyodik el, akkor semmin sem.
-Sid nagyanyja vs. Dinoszaurszok. Az öreg lajhár mama itt nem pogácsás receptekkel  harcol az ellensége ellen. Kész legenda a hölgy.
-Hogyan készítsük fel a menyasszonyt a házasság kezdeti nehézségeire. Mindezt mamut módra.

IMDB:   6,0
Rotten Tomatoes:   18%
Előzetes:

Ti hogyan vélekedtek erről a részről?
Nektek nem volt túl erőltetett?
Írjátok meg kommentben és kövessétek a Starlit webmagazint Facebookon és Twitteren is!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése